Iskolatörténet 1884 - 1945

1884-ben alapították iskolánkat, ezzel Hunfalvy Jánosnak a Budai Polgár Körben tett javaslata vált valósággá. 1885-ben megkapta a  Középkereskedelmi Iskola címet, egy évtized elteltével már felső kereskedelmi iskolává alakították át. 1898. szeptember 12-én kezdődött az építkezés a Szalag és Ponty utca sarkán, decemberre tető alatt állt az épület, az 1899-es tanévet már az új épületben nyitották meg és 1907. május 26-án felavatták az iskola zászlaját is.

 

Az iskola célkitűzése az alapítástól az alsó-középosztály gyermekeinek szakmai képzése volt, a felvételi díj 20 korona, a tandíj 200 korona volt. A kezdetektől jellemző, hogy elsősorban a  tisztviselők gyerekei választották ezt az iskolát, de a kisiparos réteg gyermekeinek aránya folyamatosan növekedett.

 

Az első világháború közvetlenül is érintette a tanítást, 7 tanár hadba vonult, egy fogságba esett, nyoma veszett, dr. Lányi János hősi halált halt, 10 diák elesett a frontokon. A háború utáni tanévek munkáját nehezítették a tanárváltozások, a tüzelőhiány és a spanyolnátha-járvány miatt  elrendelt tanítási szünetek. A gazdasági helyzet okozta problémák enyhítését szolgálták a tandíjfizetésben nyújtott kedvezmények: „A jeles és jó előmenetelű hadiárvák, hadigyámoltak…” beíratási díjat nem fizettek.  A két világháború közötti korszakban a kedvezményezettek aránya szinte végig 30 % körüli volt, kivéve az 1943-1944-es tanévet, amikor közel 46 % lesz. 

 

A középfokú szakoktatás rendszerében a legfontosabb változást az jelentette, hogy a felső kereskedelmi iskolák 1920-tól három helyett négy évfolyamosok lettek, így az iskola tanulólétszáma  folyamatosan nőtt, ezzel párhuzamosan fokozatosan bővült az épülete, bevezették a villanyvilágítást. Az 1927/1928-as tanévtől miniszteri rendelet egységesítette a felső kereskedelmi iskolák tantervét, hangsúlyos szerepet kapott a modern nyelvek oktatása. A tanítás tartalma is jelentősen változott a Trianon utáni új helyzetet tükrözve, csökkent az érték-semleges ismeretek aránya, erősödött a keresztény és nemzeti szellem. 1927/1928-as tanévben felállították az iskolaorvosi intézményt. 1931-1942 között Dr. Németh László író, az iskola orvosa, nagy gondot fordított a szülők tájékoztatására, a TBC szűrések rendszeressé tételére.

 

Az 1929-33-as világgazdasági válság és következményei is törvényszerűen új helyzetet teremtettek az oktatásban, az Ifjúsági Segélyező Egylet folyamatosan tankönyvsegély- akciókat szervezett, az új feladatokat a következőképpen fogalmazták meg az évkönyvekben: „Ezeket a gyermekeket nem szabad azokkal a ma már egyre kevesedő tanulókkal összehasonlítani, akik gyermekkorukban játszva sajátították el az idegen nyelveket, akik mellett a pedagógiai mentorok, házitanítók törik fel a kemény rögöt.” „Ha mindehhez hozzávesszük még azt a nyomasztó gazdasági helyzetet is, amellyel tanulóink zöme kénytelen megküzdeni, megérthetjük, ha a tanári kar hősies küzdelmét, amikor a tankönyvek beszerzéséért napról-napra kemény harcokat kell vívnia. E szomorú okok dacára az idén (1930/31) iskolánkban a tanulás eredménye határozottan javuló irányzatot mutat.”

 

Az 1934-1935-ös tanévben az iskola a félévszázados fennállását ünnepelte a Budai Vigadó épületében, a világháborúban elesett iskolatársak emlékének megörökítésére márványtáblát helyeztek el az épületben. 1935-től a polgármester elrendelte a filmoktatás bevezetését, a sportban szép sikereket értek el a diákok, megnyerték a nyújtó, a gyűrű és a függeszkedő csapatversenyt, a műszabad gyakorlatban Knaiter Jenő lett a bajnok. A harmincas évek végétől már egyre nehezebb volt tanulmányi kirándulásokat szervezni, ezért nőtt az oktatófilm-bemutatás és a színházlátogatások jelentősége. Sor került ugyanakkor az első országgyarapítással visszakerült felvidéki városok (Kassa, Érsekújvár, Komárom) meglátogatására, amelyen összesen 300 diák vett részt.

 

A harmincas évek végén a háborúra készülés egyre jobban érezhető az iskolai életben is. Az 1928-tól működő cserkészcsapat tagjai 1939 őszétől légoltalmi szolgálatot teljesítenek, 1942-től már a vízi őrjáratot is megkezdik a Dunán, ugyanis a cserkészcsapat a főváros segítségével egy 10 személyes őrcsónakot vásárolt. 1943-44-től emellett a tanulók leventekiképzését is felgyorsították, a híradós kiképzésük rendszeresen folyt. Egyre több tanárt vittek el katonának.

  

1944. október közepén a tanítást be kellett fejezni, mert az iskolaépületet hadicélokra lefoglalták.