Ballagás

Iskolánkban a hagyományos ballagást 2017. május 4-án délelőtt tartottuk.

A fotók ide kattintva érhetőek el

  

Az idei évben négy osztály búcsúzott:

  • a 12.a osztály – japán, orosz tagozat – of: Jánosiné Czike Kára, Baranyai Anita
  • 12.d osztály – 5.évfolyamos angol tagozat – of: Szabóné Peregi Zsuzsanna
  • 12.e osztály – kéttannyelvű német tagozat - of: Sárhidi Éva
  • 12.f osztály –  angol, francia kéttannyelvű tagozat – of: Lenkóné Geiger Kinga

  

Józsa-Lisztes Laura 11.d  osztályos tanuló végzős évfolyamhoz szóló búcsúbeszéde

  

Tisztelt szülők, tanárok, diákok! Külön köszöntöm Igazgató urat!

 

Fontos nap ez az életetekben. A mai nappal véget ér, és egyben elkezdődik valami új. Ma egy korszak zárul le az életetetekben. Kiléptek a biztonsagot nyújtó iskola falai közül.

Négy  vagy öt évet töltöttetek ennek az iskolanak a falai kozott. Most vegyes erzelmekkel ultok itt. Mindekinek mas fog hianyozni. Kinek a tanarok, kinek a baratok, kinek az, hogy minden reggel fel kellett masznia a macskakoveken a Batthyany terrol, kinek az, hogy a nagyszunetekben hosszu perceket allt sorban a bufeben, kinek az, hogy a folyoson minden szunetben tumultosok voltak.

Ezalatt az évek alatt osszekovacsolodtatok nemcsak mint osztaly, mint barat, hanem kialakult koztetek egy olyan kotelek, kapcsolat, amit csak ti erthettek. Kulonbozo elmenyek kotnek ossze titetek. A kozos osztalykirandulasok, vagy a kulonbozo iskolai vetelkedok, versenyek, amelyekben tobbe  -vagy kevesbe -jeleskedtetek.

Bizom benne, hogy mindenkiben szep emkekeket hagytak az itt toltott evek. Azonban most jon csak a java igazan. Jovo heten következik az utolso nagy megmerettetes. Most vegre kifizetodik  a sok tanulas, izgulas, témazárók és tantárgyi vizsgák..

De most meg ne gondoljatok erre! Elvezzetek ki ezt a mai napot! Ma vagytok itt így, utoljara egyutt. Ez a mai nap csak a tietek. Holnaptol elkezdhettek ujra izgulni az erettsegi, felveteli, tovabbtanulas miatt. Biztos vagyok benne, hogy mindannyiótok sikerrel veszi majd ezt az akadalyt. Kivanom, hogy sikeresek legyetek a nagybetus eleteben es mindenki elerje azt a celt, amit kituzott maganak. 

Hieber Viktória 12. e osztályos tanuló beszéde a ballagó évfolyam nevében

   

Kedves Vendégeink, Tanáraink, Igazgató Úr, diákok, és legfőképp: Kedves Végzősök!

Szeretettel Üdvözlök mindenkit!

Nehéz dolog szavakba önteni, hogy életünk e fontos korszakának lezárultával mit is érzünk, milyenek is voltak az együtt töltött évek. Mindannyiunk története életünk talán első nagy, önálló, de mindenképpen meghatározó döntésével kezdődött. Amikor is reményekkel telve mind a Hunfalvyt választottuk új iskolánkként.

Mind tudtuk, meghatározóak lesznek és az egész életünkre hatással lesznek ezek az évek. Tudtuk és idejöttünk és most mind végigcsináltuk. Biztosan voltak nehéz pillanatok. Amikor küzdeni kellet az ágyból való felkeléssel, mikor már egy porcikánk sem kívánta, hogy bejöjjünk az iskolába. De  ilyenkor mégis bejöttünk, mert volt valami, ami motivált bennünket, mert mindig van valami, amivel motiválhatjuk magunkat. Egy összetartó baráti közösség, egy ember, aki mindig mosolyra fakaszt, egy csapat, akik között tudjuk, hogy rossz nem érhet. Akik miatt a négy vagy öt év után itt vagyunk. Számtalan közös emlék köt most össze mindnyájunkat, számtalan vidám pillanat, kellemes érzés, melyekre mindig jó szívvel tekintünk majd vissza. Jellegzetes szófordulatok, tanári és diákszokások, poénok, melyeket sosem feledünk majd. Emberek, akikkel végig együtt voltunk jóban, rosszban, akikkel ezeket az élményeket közösen éltük át.

Nem feledjük a hátsó pados dolgozatokat, a feleleteket. A váratlanul megíratott dolgozatokat, a szörnyű és nagyszerű tz-ket sem. A kötelező tanulnivalók mellett a rengeteg életre nevelő gondolatot. A gondolatokat, melyeket tanáraink nem győztek hónapokon-éveken keresztül tudatosítani bennünk. Amelyekből mára már akkora csokornyi összegyűlhetett, hogy mindnyájan bátran mondhatjuk: felkészültünk.

Most pedig mindezeknek vége, nincs több Hunfalvyorr-simogatás, udvaron napozás, büfében sorban állás. Befejeztük, a 4-5 év szinte pillanatként suhant el mellettünk.

Mind új emberként, négy-öt év alatt rengeteget változva itt állunk a ballagásunkon és újra elérkezett a nagy döntés ideje: merre tovább? De már mindannyian tapasztaltabban, okosabban állunk a döntés elött.

Köszönöm azt is, hogy mint az IDB egyik vezetője veletek együtt dolgozathattam az elmúlt évek során!

Mindnyájunknak azt kívánom, hogy hasonlóan jó döntést hozzunk, ahogyan azt évekkel ezelőtt, az idejövetelünkkel tettük.

Ehhez első lépésként minden évfolyamtársamnak sikeres érettségit kívánok!