200 éve született Hunfalvy János

Iskolánk névadója 200 évvel ezelőtt, 1820. január 21-én született. 

Fotóalbum

  

Iskolánk névadója, Hunfalvy János a lexikonok információi szerint 1820. január 21-én született, bár saját maga egy júniusi napot jelölt meg ugyanezen éven belül, keresztlevele kiállításának napja pedig szintén nem könnyíti meg a születési dátum pontosítását. De bármelyik is a helyes dátum, azzal kapcsolatosan semmilyen bizonytalanság nem lehet bennünk, hogy a dualizmus tudományos életének egyik fontos képviselője 200 éve látta meg a napvilágot a Magas-Tátra egy kis falujában, majd Pest-Budára kerülve lett a korszak egyik vezető tudósa.

 

Elsősorban tudósként tartjuk számon, ezen csoporton belül is azon széles érdeklődésű közösség tagja, akiket a saját kora és a mai köznyelv is polihisztorként jelöl meg. Tudományos munkássága 4 nagy tudományterület körül csoportosul: a földrajz, a történelem, a statisztika és néprajz. Ezek a területek ritkán jelennek meg önmagukban, műveinek többségében a teljességigény vezeti, ezért jelenik meg váltakozva vagy együttesen az említett 4 tudományág szemlélete.

   

A Hunfalvy Jánosról elnevezett jelenlegi egyetlen magyar iskola a kerek évforduló kapcsán az iskolai tanév középső szakaszában névadója előtt több programmal kívánt tisztelegni.

  

Az első ilyen program főszereplői maguk a diákok voltak, akik mindegyike részt vett egy olyan iskolai és osztály szintű programban, melynek lebonyolítása és tartalma is formabontó és talán hagyományteremtő volt.  Minden osztály egyidejű feladata az volt január 15-én a 6. óra alatt, hogy mobiltelefonjaikkal internetre csatlakozva kitöltsenek, megoldjanak egy olyan komplex feladatsort, melyben azok a tudományterületek jelentek meg, melyeknek keretében Hunfalvy jelentős tevékenységet végzett, tehát a fentebb említett négy terület. A feladat összeállításában Gyovai Szilvia, Sárhidi Éva, Szilágyi Szilvia, Németh Gábor szaktanárok vettek részt Kónyi Eszter tanárnő mellett, aki egy személyben az egész alkalmazás működtetésének irányítója, és a feladatfeltöltés fő megvalósítója volt.

A feladatot egyidejűleg közel 800 diák oldotta meg. Az első helyezést a 12.f osztály érte el, akik ajándékul egy közösségi program megvalósításának lehetőségét kapták.

  

Iskolánk névadójához kapcsolt második fő programunk egy kiállítás megnyitója volt január 21-én.

A kiállítás - Plánk Tibor igazgató általi - megnyitóját Hunfalvy János iskolai mellszobrának megkoszorúzása előzte meg vendégeink jelenlétében. Az idei ünnepi beszédet a hagyományoktól eltérő módon iskolánk diákbizottságának vezetői, Hajdú Kolos és Haragos Réka mondták. Beszédük itt olvasható.

A kiállítás anyagát elsősorban a hunfalvys diákság számára terveztük olyan plakátsorozat megvalósításával, melyben nem csupán a tudósi életkép jelenik meg a diákok előtt, hanem az a szerteágazó tevékenység is, amit Hunfalvy tudósi munkáján kívül végzett; ezért a plakátokon helyet kaptak az életéről, az oktatási tevékenységéről, Budához kötődő életéről, közéleti tevékenységéről, az őt ábrázoló portrékról szóló tartalmak is. A kiállításon emléket állítottunk egy ma már ilyen néven nem létező, de szintén Hunfalvyról elnevezett iskolának, melynek sorsa a 20. századi magyar történelem lenyomatát őrzi. A plakátokat a nagy előzetes gyakorlattal rendelkező Virág Magdolna tanárnő készítette, a kiállítás anyagát pedig Gyovai Szilvia tanárnő állította össze korábbi és önálló kutatások, nyugdíjas tanárok és Pagurka Anna, egykori iskolai könyvtáros gyűjtései alapján. A kiállítási felület jellegében abban újszerű, hogy kiléptet a kétdimenziós térből, mert QR-kódok mögé rejtett internetes olvasnivalók és videótartalmak felé kalauzolja látogatóját.

Az elkészült plakátok itt tekinthetők meg.

   

Harmadik fő programunk szintén január 21-re esett, ez a kiállítás után szervezett Hunfalvy János tudósi életútja előtt tisztelgő emlékülés volt, ahova diákjaink, nyugdíjas és jelenlegi tanáraink és kerületi lakosokat hívtuk meg a külső vendégek mellett, akik az ELTE TTK volt és jelenlegi oktatóiként érkeztek hozzánk.

   

Az emlékülés előadói a következők voltak.

Dr. Győri Róbert, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens - Hunfalvy János és a magyar földrajztudomány intézményesülése 

Dr. Pótó János, Eötvös Loránd Kutatóhálózat BKK, Történettudományi Intézet, tudományos főmunkatárs - Budapest és Hunfalvy, Hunfalvy és Budapest 

Dr. Mészáros Csaba, Eötvös Loránd Kutatóhálózat BKK, Néprajztudományi Intézet, tudományos munkatárs - Milyenek a világ népei? És milyenek a magyarok? Hunfalvy János és a néprajzi kutatás kezdetei Magyarországon 

Sebők Richárd, KSH Könyvtár,  szaktájékoztató könyvtáros- Földrajztudós a határvidéken: Hunfalvy János statisztikai utazásai 

Neidenbach Ákos, hegymászó oktató, hegymászás történész - Hunfalvy János és a Magas-Tátra 

  

Az előadók változatos tematikájú, Hunfalvy tevékenységét más és más oldalról bemutató előadásokat tartottak egyenként 20 percben, mely időkeret nem engedte lankadni a nézők figyelmét sem, olyan módon mutatva be Hunfalvy közéleti és tudósi tevékenységét, kutatási területeit, ahogy arról így, egyszerre ilyen módon, egyetlen fórumon talán még sehol nem esett szó. Az emlékülés szervezői Gyovai Szilvia és Virág Magdolna tanárnők voltak.

Nomen est omen, a név kötelez, ahogy tartja a latin mondás. Nincs is nemesebb feladat feladat a Hunfalvy Jánosról elnevezett iskola számára, minthogy névadója emléke előtt tisztelegjen, örökségét ápolja a maga eszközeivel.

  

Zárszóként álljon itt iskolánk volt könyvtárosának, Pagurka Annának néhány sora Hunfalvyról: „Kultúránkról, szokásainkról, eredményeinkről tájékoztatni kell a külvilágot – vallotta, de még ennél is fontosabbnak tartotta a tudásalapú társadalom létrehozását. S bár ez a gondolat újkeletűnek tetszik, mint láthatjuk, nem az. Példát mutatott az egész életen át való tanulásban és népszerűsítésében is. Szükségesnek tartotta a tudás megbecsülését. Életével is igazolta: itthon és külföldi egyetemeken tanulni, hazahozni a tudást, a megszerzett tapasztalatot és idegen nyelveket ismerni nemcsak hasznos dolog, hanem kötelességünk is. (Ő maga tucatnyi idegen nyelven beszélt, több nyelven írt, és sokból fordított is.) Számtalan tanulmányában, értekezésében mind-mind azt hangsúlyozta, hogy „minden tudomány kimeríthetetlen; azért tanulni kell folyvást az egész életen át”.”

                                                                                                                      Gyovai Szilvia szaktanár