Gyergyószentmiklós SCH

Project code: 2022-1-HU01-KA121-SCH-000062316

2023. június 4-10.

Gyergyószentmiklós, Románia

Helyszín: Batthyányi Ignác Technikai Kollégium

Az iskola honlapja

  

Résztvevő: Szabó Eszter

  

REPORT

  

2023 június 4 és 10 között az Erasmus+ program keretében szakmai látogatáson vettünk részt Gyergyószentmiklóson, Erdélyben (Románia) a Batthyány Ignác Technikai Kollégiumban.

Iskolánk oktatói nem először jártak ebben a nagy múltú iskolában, korábban már jártunk itt a Határtalanul program keretében, illetve tanárok és diákok szűkebb csoportja a két iskola projkethetein és évfordulós rendezvényein is részt vettek.


A „Batthyány Ignác” Technikai Kollégium Gyergyószentmiklós egyik legrégibb hagyományokkal rendelkező iskolája. A város Gyilkostó felé vezető útján található, kellemes környezetben. 

Az intézmény hosszú ideig a város központjában, a Római Katolikus Templom szomszédságában működött. Ezt a területet Batthyány Ignác erdélyi püspök közbenjárására adományozták iskola építésére. 1790-ben így már megkezdődött az oktatás. Mindez köszönhető a felvilágosult szellemű, az oktatást pártoló püspöknek. Ő is az iskola által képviselt cél szellemében gondolkodott, hiszen aki iskolát épít, az a jövőnek dolgozik. Kezdetben az intézmény fiú-iskolaként működött, majd elemi iskola lett. 1984-től vált mezőgazdasági és ipari profilúvá.

Az iskola 2000-ben vette fel az erdélyi püspök nevét. Ekkor választotta mottónak Szent-Györgyi István szavait: ,,Olyan a jövő, amilyen a ma iskolája.” 

2004 – ben kezdődött el az új iskolai, kollégiumi épületek építése, és a 2006/2007-es tanévben már az első új épületben kezdődött az új tanév. 

Az új épületek tervezésekor az iskolai oktatási/nevelési igényeit, a szakképzés speciális igényeit, és a modern oktatásszervezés lehetőségeit igyekeztek összeegyeztetni, így egy korszerű, európai színvonalú körülményeket biztosító iskolát sikerült létrehozni. Tágas, világos, gyermekbarát tantermek, modern eszközökkel felszerelt szaktermek segítik felkészülni a tanulókat.


A líceumban jelenleg Gazdasági technikus, Állategészségügyi technikus és Multimédia technikus képzés folyik, míg a Szakiskolában elsősorban a vendéglátás igényeit kiszolgáló Pincér, Szakács-Cukrász képzések folynak.


Az iskolába mintegy 500 diák jár, részben Gyergyószentmiklósról, de többségében a környező kis településekről. Az iskolát, a várost körülvevő zöld környezet – a magas erdők és a változatos élővilág a mindennapokban is meghatározó jelentőségű. Nemcsak a téli nehéz közlekedés és a fenyegető medveveszély határozza meg az iskola mindennapjait, de a természet és a mezőgazdaság kézzelfogható közelsége is. A fenntarthatóság ökológiai és ökonómiai jó gyakorlatai áthatják az iskola mindennapjait

  • az iskolai menza működése (az alapanyagokat a városban, vagy a közelben működő kis és középvállalkozásaitól szerzik be), 

  • a szülők és város bevonása az oktatásba (szakmai gyakorlóhelyek, diákmunka lehetőségek),

  •  a „zöld” gyakorlatok (energiatakarékos világítás, fűtés, visszaváltható üvegek, szelektív hulladék gyűjtés, oktatás digitalizációjának támogatása…)


Az iskola a diákok szakmai gyakorlatát részben az Erasmus+ program keretében külföldön is biztosítja. Évente 100 diák gyakorlatát szervezik meg Portugáliában, Lengyelországban. A gyakorlatok szervezésével, lebonyolításával, az utaztatások megszervezésével kapcsolatban az  adminisztrációs folyamatokhoz sok jó ötletet kaptunk.


Bár az iskola profilja csak részben hasonlít a miénkhez  a gazdasági és marketing képzésekben jó gyakorlatokat láthattunk a projektoktatásra. A diákok szimulált vállalkozást alapítanak – ezt a folyamatot egy központi nyilvántartásban rögzítik – elkészítik az üzleti tervet, megtervezik a terméket, marketing elemeket és részt vesznek egy országos versenyben is. Az elmúlt években több sikert is elértek.


Látogatásunk alatt Romániában a pedagógusok sztrájkoltak, így tanórákon nem tudtunk részt venni, de a kollégákkal és a diákokkal is találkoztunk és több témában (nyelvtanulás, román mint idegen nyelv, iskolai adminisztráció, projekt oktatás, fenntarthatóság az iskolában, a mindennapokban, tanárképzés, pedagógusok foglalkoztatása, minősítése..) részletes tájékoztatást kaptunk.

A szakmai látogatás alatt lehetőségünk volt részt venni egy intézményi tanfelügyeleten is, ahol jól láthattuk a hasonlóságokat és a különbözőségeket a magyarországi tanfelügyelet és a szakképzésben elindult minőségirányítási rendszer között.


Az uniós alapelvekből elsősorban a fenntarthatóság témakörét jártuk körül. Az iskola szűkebb és tágabb környezete a magas hegyek, kanyargós utak, hatalmas sötétzöld erdők, bő vizű patakok, a tiszta hegyvidéki levegő, a hagyományos mezőgazdaság, a városokban még mindig tetten érhető állattartás, a tudatos fakitermelés… - mind jó témák voltak.

Jó példákat láttunk a környezettel való tudatos együttélésre, a modern technológiák (napelem a körforgalmakban, kerékpár javító készletek, tejautomaták, „nem utaztatott élelmiszerek”) környezetbarát alkalmazására.


A látogatásunk egyik kiemelt programja volt, hogy megismerjük a Romániában, de magyarul oktató iskolák helyzetét. Képet kaptunk arról, hogy az iskolák milyen nehézségekkel küzdenek, illetve, hogy az európai kultúra részeként, hogyan tudják megőrizni magyarságukat, a magyar kultúra értékeit. A nyelvoktatás részeként megismertük azt a problémát, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek az angol nyelvet, amit idegennyelvként tanulnak, mennyivel könnyebben sajátítják el, mint a román nyelvet, melyet mint államnyelvként tanulnak.

A látogatás keretében az iskolában folyó szakmai munka mellett a környék kulturális, társadalmi, gasztronómiai életébe is betekintést kaptunk.

Az egy hét alatt alkalmunk volt ellátogatni a Gyilkos tóhoz, a Békás szorosba, Csíkszeredára, Csíksomlyóra, a Libánon átkelve megismerkedtünk Székelyudvarhellyel, Korond felé betértünk Farkaslakára.

A látogatás munkanyelve a magyar volt, ennek ellenére meglepődve tapasztaltuk, hogy a két országban, régióban nem ugyanúgy használjuk a nyelvet. Számtalan új kifejezést tanultunk, illetve számtalan olyan kifejezést elevenítettünk fel, amelyeket mi már a hétköznapokban nem használunk.